Nikoleta Kováč - Hagyományos ételek fenntarthatóan

2022-11-24

Nincs szükségem nagy ünneplésre, megelégszem néhány nyugodt nappal a családom körében, vallja a karácsonyról a Nikoleta Kováčova, gasztroblogger

Nikoleta Kováčova, a Nyers lány nevű blog és három vegán szakácskönyv szerzője 2013 óta követi a vegán étrendet Szlovákiában. A “nyers” jelző a kezdetekre jellemző nyers étrendjéből származik, de utal a blogger egyenes és lényegre törő módjára is. Receptjei a szlovák hagyományokra épülnek, egyben vegánok és egyszerűen kivitelezhetőek az átlagember számára is. A természetre és a világra való odafigyelés mellett egyensúlyra és ízharmóniára is törekszik. Még a húst fogyasztók is találhatnak ízlésüknek megfelelő recepteket.

Kép: Jana Benešová

Karácsonykor hogyan oldod fel a „hagyományos karácsonyi ünnepek” és a „gondoljunk a természetre és bánjunk vele kíméletesen” kérdés dilemmáját?

Kertes házban nőttem fel, így számomra az étel és a természet szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ha a talajok termőképességnek romlása, a monokultúrás gazdálkodás és a klímaválság folytatódik, akkor a karácsonyi lakoma is veszélybe kerül.

Bizonyos mértékig mindannyiunkat érzelmekkel tölt el a karácsony, de én sokkal reálisabban nézek erre az időszakra. Évről évre egyre minimalistább vagyok karácsonykor, mert úgy érzem, hogy nincs szükségem nagy ünneplésre.

Hogyan vásárolsz élelmiszert a karácsonyi időszakban, amikor mindenhol tömeg van, és még több kedvezménnyel, akciós ajánlattal csábítják a vásárlókat?

Igyekszem a bevásárlást nem az utolsó pillanatra hagyni. A tartós dolgokat már korábban beszerezzük, hogy már csak apróságokért, illetve friss gyümölcsért és zöldségért menjek az üzletbe. Kerülöm a nagy bevásárlásokat és megfontolom, hogy valóban szükségem van-e még valami pluszra. A legjobb taktika az, ha otthon készítesz egy bevásárlólistát – és ragaszkodsz hozzá.

Lenne pár egyszerű tipped az állati eredetű termékek helyettesítésére a hétköznapi és ünnepi étkezésben úgy, hogy az étel tápanyagban gazdag legyen?

Az állati eredetű termékeket pótolni is kell, nem csak elhagyni. Fehérjét és zsírforrásokat kell bevezetni az étrendbe, hogy az ember hozzájusson mindenhez, amire szüksége van. Célszerű olyan nagyszerű élelmiszerek után nyúlni, amiből általában keveset eszünk, mint a diófélék, magvak, hüvelyesek és a szeitán.

A vegán étrend természetesen kevésbé gazdag zsírokban és kalóriákban. Ezért a zsírokra is kell gondolni, és nagyobb adagokat kell fogyasztani, hogy az ember ne érezze magát éhesnek. Ha a tejet növényi eredetűre cseréljük, akkor érdemes olyan terméket keresni, ami kalciummal, D és B12 vitaminnal dúsított.

Tudnál ajánlani olyan karácsonykor használt élelmiszereket, amelyek feledésbe merülnek, pedig nem szabadna hagynunk? Mivel színesíthetjük a karácsonyi menüt?

Aszalt szilva, körte, alma és gomba. Ha szereted a káposztalevest, akkor az ízesítéséhez nincs jobb egy nagy adag szárított gyümölcsnél. Mi karácsonykor inkább gombalevest készítünk, amibe a szárított vargánya mellett körtét és aszalt szilvát is teszünk.

Év közben ritkán használunk mákot, ami szerintem nagy kár. Fontosabb szerepet érdemelne az étrendünkben.

Karácsonykor lényegesen több hulladékot termelünk, mint az év többi részében. Hogyan pazaroljunk a legkevesebbet az ünnepek alatt?

Készítsünk bevásárlólistát, és csak azt vegyük meg, amit megeszünk (ha van még otthon maradék, együk meg előbb azt). Mivel karácsonyra nagy mennyiségeket főzünk, fontos, hogy a maradékokat jól és áttekinthető módon tároljuk, azért, hogy ne feledkezzünk meg róluk, és ne végezzék a szemetesben.

Ha sok fel nem használt zöldség maradt, készíts zöldség alaplevet, amelyet az ünnepek után fel lehet használni. A citrushéjakból házi tisztítószert, vagy kandírozott gyümölcsöt lehet készíteni. A megmaradt pékáru maradékát pedig használd fel kruton és zsemlemorzsa készítésére, vagy fogyaszd vegán stílusú bundáskenyérként.

A kevesebb hús fogyasztása az egyik útja annak, hogyan javítsunk bolygónk állapotán. Hogyan helyettesíthetjük teljes értékűen például a húst, amelyet karácsonykor sokan fogyasztanak?

A hússzeleteket a legszívesebben házi szeitánnal helyettesítem. Remekül ízesíthető és az állaga közel áll a húséhoz. Ezen kívül ez búzafehérje, így a fehérje sem hiányzik belőle. Lisztes és fűszeres bunda után zsemlemorzsával bevonom és kisütöm. Hüvelyesekkel és gombával is elkészíthető, hogy ételintolerancia esetén mindenki megtalálja a számára ízletes falatokat.

Hogyan találjuk meg a "megfelelő" élelmiszereket a zsúfolt polcokon? Mint vásárló, mire érdemes odafigyelni?

Ha valaki növény alapú élelmiszereket keres, akkor a tanúsítványok nyújtanak nagy segítséget. Legfőképpen az Európai Vegetáriánus Unió címkéje, amelyen egy sárga körben egy levél vagy egy virág és a Vegán szó szerepel.

Egyéb hasznos tanúsítványok közé tartozik a pálmaolajra vonatkozó RSPO, a fenntarthatóságról szóló ISCC vagy a BIO és a Fairtrade minősítések.

A karácsonyt a bőség uralja. Szokás szerint sokféle ételt készítünk, amelyek nem éppen a legegészségesebbek. Mivel helyettesítenéd a sok cukrot és zsírt – például a hagyományos karácsonyi süteményekben?

A cukrot és a zsírokat helyettesítő alternatívák is csak akkor segítenek, ha egészséges mértékig fogyasztja az ember őket. Édesítéshez használhatunk kókuszcukrot, datolyát, a vajat pedig jó minőségű olajjal helyettesíthetjük. A mennyiség mindig nagyon fontos.

Személy szerint a karácsonyi vagy más süteményeket kevésbé édesítem, vaj helyett jó minőségű növényi alternatívákat használok. Jó minőségű ételeket és ésszerű adagot fogyasztok. Nincs bűntudatom, mert betartom az egészséges mennyiség fogyasztását – így az étrendem lényegében karácsonykor sem változik.

Korábban megemlítettük az olajban sütést és az egyéb bár hagyományos, de gyakran egészségtelen konyhai gyakorlatokat, amelyeket örököltünk. Hogyan lássunk hozzá a karácsonyi vacsorához, és készítsünk olyan alternatívát, amely könnyebb, de mégis ízletes?

A rántott hús erősen igénybe veszi az emésztésünket. Ezt érezhetjük is, amikor vacsora után fáradtságot érzünk, vagy a nehéz gyomrunk megkönnyebbülésére várunk. Szlovákiában a halat gyakran helyettesítjük laskagombával vagy tofuval. Mindkét összetevőt pácolhatjuk és alga lapba csomagolhatjuk, amely halízt ad neki, miközben az eredmény a sütést követően sokkal könnyebb lesz. Van, aki más gombákat és zellert is használ. Mindet kipróbáltam, és mindenképpen a gombát ajánlom kezdésnek.

Az egészséges és fenntartható tud egyszerre finom is lenni? Tudnál olyan ünnepi receptet ajánlani, amit szeretsz és megfelel ezeknek a tulajdonságoknak?

A böjtös káposzta és a gombaleves mellé a nyers piskótatekercset ajánlom. Mivel ennek a diófélék, étcsokoládé, kakaó és egy minimális adag édesítőszer az alapja, nagyszerű alternatívája az eredetinek. Ráadásul az íze is tökéletes. Természetesen nem kell megenned egyszerre az egészet!

Öt újévi fogadalom, amelyeknek van értelme

2022-11-24

Öt újévi fogadalom, amelyeknek van értelme

Hányszor tettél újévi fogadalmat? Hányszor tartottad be? A motiváció, különösen a karácsony utáni, gyakran rövid távú dolog. Sokszor azért, mert nem is olyan fontos, hogy elérjük vagy mert az eredmények nem elég látványosak. Idén tegyél olyan fogadalmat, amit valóban érdemes betartani. Valami olyasmit, amitől egészségesebb leszel és jó a bolygónak is.

1. Együnk többféle szezonális és helyi gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonából készült terméket

A legtöbbet úgy tehetünk a bolygónkért, hogy változtatunk étkezési szokásainkon. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, több és változatosabb növényi alapú élelmiszer fogyasztása nemcsak a bolygónak jó, de nekünk is. Ha helyi, szezonális alapanyagokat vásárolsz, és jó tervezéssel csökkented az élelmiszer-hulladékod, még spórolhatsz is. Akár a hulladékcsökkentés szempontjából is érdemes húsmentes napokat tartani. Nemcsak a hétköznapokon, de az ünnepek alatt is.

Sajnálatos, hogy a globális élelmiszer-ellátás 75%-a mindössze 12 növény- és 5 állatfajtól származik, miközben lenne miből válogatni.

2. Vásároljunk tudatosan

Bár a kedvezmények vonzóak, az egyik újévi fogadalmunk a tudatos vásárlás is lehetne. Ez nemcsak azt jelenti, hogy élelmiszer-tanúsítvánnyal ellátott termékeket vásárolunk, hanem azt is, hogy helyi és szezonális termékek kerülnek a kosarunkba, és figyelünk arra, hogy csak annyit vegyünk meg, amit ténylegesen el is fogyasztunk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a mezőgazdaság jelenleg a lakható földterületek 40%-át foglalja el, és a mezőgazdasági művelés alá vont területek növekedése az erdőirtás, a biológiai sokféleség elvesztésének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának fő oka.

Ahelyett, hogy új dolgokra költenénk, próbáljunk meg használtat vásárolni vagy elcserélni megunt tárgyainkat. Legtöbbünknek vannak olyan eszközei vagy tárgyai otthon, amiket nem használ. A közösségi média felületeken vagy a garázsvásárokon rengeteg lehetőség kínálkozik arra, hogy valami hasznosra cseréljük ezeket.

3. Csökkentsük az élelmiszer-hulladék mennyiségét

Az interneten sok tippet lehet találni a maradékok felhasználására: fagyaszd le az érett banánt, ha nem tudod megenni. Kiolvasztás után kiváló banánkenyér készülhet belőle. A túlérett gyümölcsből smoothie-k, turmixok készíthetők, a száraz péksüteményből pedig zsemlemorzsa. Amit nem tudunk megmenteni, ha lehetőségünk van rá, komposztáljuk, akár otthon, akár az egyre több helyen kialakított közösségi komposztálókban. Ne járuljunk hozzá ahhoz a 37 millió tonna élelmiszerhez, amelyet az EU-ban évente kidobnak!

4. Rendelés helyett főzzünk otthon

Amikor ételt rendelünk, alaposan becsomagolva kapjuk kézhez, amihez csomagolóanyagok – zacskók, evőeszközök, szalvéták – kellenek, és persze energia. Akár egy adag kiszállított ebéd is többszörös terhet jelent a bolygónak ahhoz képes, mintha otthon készítenénk el. Egy átlagos európai évente 5 tonna hulladékot termel, és csak a hulladék 38 %-át hasznosítják újra. Itt az ideje, hogy elkezdjünk ezen változtatni!

5. Mindaz, amit elfogyasztunk, a természetből származik

A természet jótékony hatással van a fizikai és lelki egészségünkre. Mindent biztosít, ami az életünkhöz szükséges. Azzal, hogy közelebb kerülünk a természethez – sétálunk az erdőben, a folyóparton, – megtanuljuk értékelni.

Minden, amit megeszünk, a természetből származik – az étrendünk megváltoztatása az egyik legegyszerűbb módja annak, hogyan segítsünk a bolygónknak.

Tanuljunk, próbálkozzunk, ne féljünk hibázni, és mutassuk meg másoknak, hogyan kell ezt csinálni, hogyan ne pazaroljunk. A tudatosság az első lépés a változás felé, és egy apró változás is rendkívül fontos a bolygónknak. Ha bolygónkat szem előtt tartva étkezünk, akár 30%-kal csökkenthetjük az élelmiszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, akár 46%-kal csökkenthetjük az vadon élő állatfajok pusztulását, legalább 41%-kal csökkenthetjük a földhasználatot, sőt legalább 20%-kal mérsékelhetjük a korai elhalálozás kockázatát. Tényleg megéri.

A cikk a WWF együttműködésével készült. A wwfcee.org/sustainable-diet oldalon többet megtudhatsz arról, hogyan javíthatjuk bolygónk állapotát néhány egyszerű tipp alkalmazásával.

RECEPT: GYÜMÖLCSKENYÉR

2022-11-24

A hagyományos karácsonyi gyümölcskenyér is elkészíthető tej, vaj és tojás nélkül úgy, hogy a megszokott ízét sem kell nélkülözni. Annak ellenére, hogy a gyümölcskenyér kelt tésztából készül, több héten át friss marad, így beilleszthető a hulladékmentes karácsonyi menübe. Addig tart, míg el nem fogy!

Kép: Nikoleta Kováčová

Elkészítési idő: 4 óra
Mennyiség: 1 gyümölcskenyér (kb. 900 g)

Hozzávalók:
125 g aszalt mazsola/áfonya
100 g kandírozott gyümölcs
70 g apróra vágott mandula
50 g rum
100 g növényi tej (ajánlom a mandulát)
20 g friss élesztő
100 g kristálycukor
300 g búzafinomliszt
1/2 tk só
1 tk mézeskalács fűszerkeverék
1 tk citromhéj
1/2 tk őrölt vanília
60 g növényi vaj + 40 g lekenéshez (opcionális)
őrölt nyírfacukor a megszóráshoz

A sütés előtti este keverjük össze egy tálkában az aszalt mazsolát/áfonyát, a kandírozott gyümölcsöt és a mandulát a rummal. Az összetevőket lefedve egy éjszakán át pihentessük, hogy átjárja őket a rum illatos aromája.

A sütés előtt legalább egy órával vegyük ki a növényi vajat a hűtőszekrényből, hogy megpuhuljon. Bár az állati eredetű vaj és a tej gazdag ízt ad a süteményeknek, a növényi alapú alternatívák lényegesen kevesebb föld- és vízhasználattal járnak, kisebb az éghajlatra gyakorolt hatásuk is, előállításuk jóval kevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár. Használatukkal nem lesz rosszabb az ételek ízvilága – ellenkezőleg, a növényi tej mandulás íze a gyümölcskenyérnek új dimenziót kölcsönöz, a bolygónkra gyakorolt kisebb hatás pedig karácsonykor annál jobban megmelengeti a szívet.

A szobahőmérsékletű növényi tejben keverjük el az élesztőt, adjunk hozzá 10 g kristálycukrot, 10 g lisztet és hagyjuk a kovászt megnőni. Ez mintegy 10-20 percet vesz igénybe.

A tésztát kézzel vagy konyhai robotgéppel is kidolgozhatjuk. Én robotgépet használok, kézi gyúráskor legalább kétszer annyi idővel kell számolni. A tálban keverjük össze a többi cukrot és lisztet, sót, a mézeskalács fűszerkeveréket, a citromhéjat és a vaníliát. Aki nem kedveli az édes kalácsokat, az ajánlott mennyiség felével is elkészítheti –az aszalt és kandírozott gyümölcstől így is édes lesz a kalács. A cukor más alternatívával is helyettesíthető, például nyírfacukorral.

A keverékhez adjuk hozzá a kész kovászt és a szobahőmérsékletű növényi vajat. Dolgozzuk ki sima, tapadásmentes tésztává. Akkor van készen, kb. 10 perc dagasztás után, amikor már nem tapad a tálhoz.

A tésztából kenyeret formázunk és nedves törlőruha alatt hagyjuk 90 percig kelni. Ez a tészta nem növeli meg jelentősen a térfogatát, nem fog a duplájára kelni. Miután megkelt, helyezzük vissza a tálba, adjuk hozzá a rumos, mandulás aszalt gyümölcs-keveréket, majd folytassuk a gyúrást, amíg egyenletesen bele nem dolgozzuk a keveréket.

Lisztezetlen munkalapon nyújtsuk ki a tésztát téglalap alakúra. A hosszabb oldalnak 35-40 cm hosszúnak kell lennie. A téglalap rövidebb oldalát hajtsuk be harmadokra. Először a jobb harmadot középre, majd a bal át a jobb oldalra. A jobb oldalon maradó végét nyomjuk össze. Így kialakítjuk a gyümölcskenyér klasszikus, hosszúkás alakját, az egyik oldalán púppal.

Helyezzük sütőpapírra, fedjük le frissen tartó fóliával, és hagyjuk további 90 percig kelni. A gyümölcskenyér felszínén maradt gyümölcsdarabokat távolítsuk el, hogy sütés közben ne égjenek meg.

Kenjük meg a gyümölcskenyeret növényi tejjel és 175 °C-ra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt süssük sötétbarnára. A sütést követően a gyümölcskenyeret szurkáljuk meg hurkapálcikával, kenjük meg 40 g olvasztott növényi vajjal, és szórjuk meg porcukorral vagy finomra őrölt nyírfacukorral. Ez opcionális, de ennek köszönhetően a gyümölcskenyér hosszabb ideig friss marad.

Felszeletelés előtt a gyümölcskenyeret legalább 4 órán át pihentessük. Jó étvágyat és kellemes ünnepeket!

Ezt a receptet Nikoleta Kováčová gasztroblogger, vegán receptek és a Slovegán szakácskönyvek szerzője készítette a WWF részére.

RECEPT: KARÁCSONYI RÁNTOTT GOMBA BURGONYASALÁTÁVAL

2022-11-24

Ez az én bevált receptem, amivel hal és majonéz nélkül is elkészítheted a karácsonyi lakomát. Az ízét pedig azok is szeretni fogják, akik nem mondanának le a karácsonyi halról. A jellegzetes halízről a nori algalap gondoskodik. A hal állagát remekül helyettesíti a vargánya, ami jó hír annak, aki vegán alternatívát keres, de nem akar lemondani erről a hagyományos karácsonyi ételről. A gombák növekedéséhez akár ezerszer kevesebb vízre van szükség, mint ugyanakkora mennyiségű hús előállításához. A lencsemajonéz pedig új szintre emeli a 100%-ban növényi alapú karácsonyra való törekvést.

Kép: Nikoleta Kováčová

Mennyiség: 4 adag
Elkészítési idő: 2 óra

Házi készítésű lencsemajonéz:
160 g vöröslencse
400 ml víz
40-140 g repceolaj
½ tk só
1 tk mustár
6 tk almaecet/citromlé
½ tk folyékony édesítő (pl. cikória szirup)

Saláta:
2 kg burgonya
300-400 g lencsemajonéz
200 g borsó
1 csésze ecetes uborka
3-4 sárgarépa
1 hagyma
2-3 evőkanál ecet
1 evőkanál folyékony édesítőszer (pl. cikória szirup)
só
1 csipet fekete bors

Gomba:
350 g gomba
50 ml olívaolaj
2 tk halfűszer
200 g sima liszt
10 g élesztőpehely
½ tk só
csipet fekete bors
250 ml víz
20 ml ecet
nori alga lap
kukorica-/panko morzsa
napraforgóolaj a sütéshez

Nem csak tojásból lehet majonézt készíteni. Ennek a receptnek az elkészítésével biztosíthatod a növényi fehérje beviteledet, ami nagyon fontos, ha teljes értékű növényi alapú étrendet szeretnél követni.

Mossuk meg a lencsét folyó víz alatt. Egy tálban öntsük fel a lencsét 400 ml vízzel, és hagyjuk állni egy éjszakán át vagy legalább 3 órát, mielőtt elkészítjük a majonézt. A megpuhult lencsét a vízzel turmixgépben simára turmixoljuk. Az így keletkezett sűrű lencsetejet finom szövésű konyharuhán vagy pelenkán szűrjük át.

Körülbelül 200 gramm tiszta lencsetejre lesz szükségünk. A tejet serpenyőben felforraljuk, és állandó kevergetés mellett legalább 5 percig főzzük, amíg besűrűsödik. Amikor sűrű, szinte pudingszerű állagú lesz, hagyjuk abba a főzést, és tegyük a hűtőbe 10 percre pihenni.

A kihűlt lencsetejet kezdjük el turmixolni alacsony fokozaton. Fokozatosan adjuk hozzá az olajat. Az alacsonyabb kalóriatartalmú majonézhez mindössze 40 gramm olaj is elég, a simább és krémesebb állaghoz több olajra lesz szükség. Sózzuk és ízesítsük mustárral, almaecettel és cikória sziruppal, amelynek magas rosttartalma és mindössze 5% cukortartalma miatt alacsony a glikémiás indexe.

A saláta elkészítéséhez először főzzük meg a sárgarépát és héjastól a burgonyát. A megfőtt burgonyát meghámozzuk, és burgonyanyomón átnyomjuk. A főtt sárgarépát és az uborkát is felaprítjuk, majd egy tálban a burgonyához adjuk. Ugyanabban a tálba öntsük be a lecsepegtetett borsót.

A hagymát vágjuk apróra, és pároljuk meg 200 ml vízben. Adjunk hozzá 2-3 evőkanál ecetet, 2 evőkanál édesítőt és sót. Addig pároljuk, amíg a hagyma megpuhul, majd szűrjük le, és tartsuk meg a levét. Aki szereti, ha a salátában hagyma van, ne szűrje le. Adjuk hozzá a leszűrt folyadékot a burgonyához és keverjük össze. Végül adjuk hozzá a lencsemajonézt. Ízesítsük fekete borssal, sóval és az uborka levével. A salátát legalább egy nappal korábban érdemes elkészíteni, és hűvös helyen állni hagyni, hogy az ízek szépen összeérjenek.

Szeleteljük fel a gombát, és alaposan töröljük át nedves ruhával. Tegyük egy tálba, és adjuk hozzá az olívaolajat és a halfűszert. Hagyjuk pácolódni egy órán keresztül, vagy ideális esetben egy éjszakán át.

Egy tálban keverjük össze a lisztet, az élesztőt, a sót, a fekete borsot, a vizet és az ecetet, ebből lesz a tészta, amibe bepanírozzuk a gombát. Az élesztőpehely egy deaktivált típusú élesztő, aminek sajtos-umami íze van és magas a fehérjetartalma, így nem csak extra ízt ad, hanem egyben titkos fehérjeforrás is, ami a növényi alapú étrend esetén elengedhetetlen.

Mindegyik gombadarabot betekerjük a megnedvesített algalapba, majd beleforgatjuk a lisztes keverékbe, utána pedig a zsemlemorzsába. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, és minden darabot aranybarnára sütünk. A karácsonyi gombára citromlét facsarunk és krumplisalátával tálaljuk, ami éppúgy illik hozzá, mint a halhoz.

Ezt a receptet Nikoleta Kováčová gasztroblogger, vegán receptek és a Slovegán szakácskönyvek szerzője készítette a WWF számára.

Recept: Töltött káposzta

2022-11-24

A töltött káposztának számos változata létezik, de most egy különleges verziót mutatunk be. A töltelék általában különböző hús – sertés, marha vagy valamilyen szárnyas - lehet. De mi van akkor, ha szeretnénk húsmentesen elkészíteni úgy, hogy egyszerre segítünk a bolygónknak, és élvezzük az imádott töltött káposzta ízét? Próbáld ki ezt a receptet, ahol a húst a tökéletesen ízesített bab váltja fel. A mezőgazdaságban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 60 százalékáért az állattenyésztés felelős – így ez a recept a fehérjetartalmának köszönhetően jó lesz neked, és a bolygónknak is.

Kép: Nikoleta Kováčová

Elkészítési idő: 1,5 óra
Mennyiség: 4 adag

Töltött káposzta:
80 g árpagyöngy (gersli)
350 ml víz
3 ek repceolaj
270 g fehér hagyma
20 g fokhagyma
100 g megtisztított sárgarépa
250 g főtt bab
40 g paradicsom koncentrátum
1 tk füstölt őrölt paprika
1/4 tk őrölt kakukkfű
1/4 tk őrölt rozmaring
1,5 tk só
1/3 kávéskanál fekete bors
5 g petrezselyem
1 fej káposzta

Mártás:
2 ek repceolaj
150 g vöröshagyma
150 g káposzta
1 gerezd fokhagyma
1 konzerv szeletelt paradicsom
200 g paradicsompüré
1 ágacska rozmaring
2 babérlevél
1/2 tk só
1/3 kávéskanál fekete bors
200 ml víz
300 g kókusztejszín

Az átmosott gerslit öntsük fel vízzel és főzzük puhára mérsékelt tűzön. A gersli méretétől függően ez körülbelül 15 percet vesz igénybe.

Közben egy serpenyőben felmelegített olajon pirítsuk aranyszínűre az apróra vágott hagymát. Adjuk hozzá a reszelt fokhagymát a reszelt sárgarépával, és pirítsuk további 2-3 percig. A babot mossuk meg folyó víz alatt. A sötétebb és vörös babfajták látványra is helyettesítik a húst. Kézzel vagy fakanállal nyomjuk szét a babot és adjuk a sárgarépához.

Keverjük össze és adjuk hozzá a paradicsompürét, a füstölt paprikát, kakukkfüvet, rozmaringot, sót, fekete borsot és az apróra vágott petrezselymet.

Az összes hozzávalót pépesítsük a serpenyőben, hogy sűrűbb, ragadósabb kása állagú legyen. Végezetül keverjük a kásába a megfőzött gerslit is, és készen is van a tökéletes töltelék. Ily módon könnyen helyettesíthetjük a húst nemcsak az íz, hanem a tápérték tekintetében is. A hüvelyesekről gyakran megfeledkezünk és kevesebbet fogyasztunk belőlük, mint amennyit kellene.

A káposztából vágjuk ki a torzsát. Az egész fejet blansírozzuk egy fazék vízben. A külső levelek pár perc főzés után megpuhulnak. A levelekről vágjuk le a kemény középső részt, majd egyesével vegyük ki a leveleket a fazékból és töltsük meg a babos töltelékkel. A levágott szélét hajtsuk rá a töltelékre, a levél széleit helyezzük a töltelék alá majd tekerjük föl.

Amikor a káposztalevelek elkészültek, jöhet a paradicsommártás. A serpenyőben, amiben a tölteléket főztük, pirítsuk meg olajon az apróra vágott hagymát, míg aranyszínű nem lesz. Adjunk hozzá 150 g apróra vágott káposztát és fokhagymát. Egy ideig pirítsuk, majd adjuk hozzá a felvágott paradicsomot, a paradicsompürét, a rozmaringot, babérlevelet, sót és fekete borsot.

A leveleket helyezzük a mártásba és öntsük fel kb. 200 ml vízzel úgy, hogy csaknem teljesen elfedje. Közepes lángon kb. 20 percig főzzük. Tálalás előtt locsoljuk meg kókusz tejszínnel, ami nemcsak laktózmentes, hanem kevesebb zsírt is tartalmaz.

Ezt a receptet Nikoleta Kováčová gasztroblogger, vegán receptek és a Slovegán szakácskönyvek szerzője készítette a WWF részére.

Hogyan hat a vadon élő állatvilágra, hogy milyen forrásból származó tengeri halakat, rákokat eszünk?

2022-01-11

Előfordult már, hogy sügért akartál fogni, és véletlenül ponty akadt horogra? Vagy talán egy csizma? Ehhez hasonló helyzetek gyakran előfordulnak a halászhajókon. Nap mint nap rengeteg olyan tengeri élőlény is fennakad a halászhálókon – bálnák, cápák, teknősök, delfinek és növendék halak –, amelyektől aztán később megszabadulnak a halászok.

A púpos bálnák például gyakori, járulékos áldozatai voltak a csendes-óceáni kardhalhalászatnak, de az esetek száma csökkent, amióta az amerikai kormány és a halászati szektor szereplői 1994-ben elkezdtek együttműködni azért, hogy kevesebb legyen a járulékos fogás.

Más veszélyeztetett fajok is –– például a kaliforniai disznódelfinek, simabálnák, a kúposfejű delfinek, sósvízi folyamidelfinek, barna delfinek ––, amelyek halászhálókba és zsinórokba akadnak, megmenekülhetnének, ha világszerte kiterjesztenék a hasonló kezdeményezéseket.

Fotó: WWF-US/Keith Arnold

A WWF együttműködik a halászattal foglalkozó vállalatokkal, hogy új technológiák és a hatékonyabb működéshez szükséges eszközök népszerűsítésével elérjék, hogy csökkenjenek a járulékos fogások. A Marine Stewardship Council (Tengergazdálkodási Tanács) kék hal logójával ellátott tengeri halas élelmiszerek, mint például a kardhal steak, olyan halászatokból származnak, amelyek fenntartható módon, az élővilágra minimális hatást gyakorolva működnek.

A tengeri teknősök populációját is befolyásolja, hogy milyen élelmiszereket választunk. Az óceán legfenségesebb, leghosszabb életű állatai közé tartoznak, mégis évente több százezer példányuk akad bele véletlenül a halászhálókba és más halászeszközökbe, és pusztul el ennek következményeként. Szerencsére egyre több olya halászat, melyek garnélarákokra és más tengeri élőlényekre halásznak, használ egyre jobb felszereléseket, hogy ezáltal csökkentsék a tengeri teknősök, delfinek, cápák és más állatok véletlenszerű kifogását. A fogyasztók az élelmiszerboltok halpultjainál a tenger gyümölcsei csomagolásokon és az éttermi étlapokon kereshetik a Tengergazdálkodási Tanács logóját, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az élelmiszerek olyan halászatokból származnak, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a járulékos fogások csökkentésére.

Fotó: WWF-Pakistan

Hogyan segíthet az élelmiszer-gazdálkodás a klímaváltozás leküzdésében?

2022-01-10

A fenntartható jövőhöz nemcsak tiszta levegőre és vízre van szükségünk, hanem jó minőségű termőföldre is. Az éghajlatváltozás nemcsak azt befolyásolja, hogy milyen minőségűek termőföldjeink, hanem azt is, hogyan gazdálkodunk velük. A rossz hír az, hogy a jelenlegi földhasználatunk hozzájárul a légkörben lévő üvegházhatású gázok szintjének növekedéséhez. Öröm az ürömben, hogy vannak jó megoldások, arra hogyan termelünk és fogyasztunk élelmiszereket.

Az IPCC (az ENSZ Kormányközi Klímaváltozással Foglalkozó Tanácsadó Testülete) jelentése több bizonyítékot is felsorakoztat, amelyek azt mutatják, hogy hamar kifuthatunk az időből, ami rendelkezésünkre áll, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozzuk a globális hőmérséklet-emelkedést, ami a Párizsi Megállapodás legambiciózusabb célkitűzése.

Fotó: Mariana Medvedeva on Unsplash

Tudjuk, hogy a szárazföldi területek a globális átlagnál gyorsabban melegednek. Ez komoly veszélynek teszi őket ki, hiszen hanyatlásuk a terméshozamok csökkenéséhez, az aszályok és az erdőtüzek számának növekedéséhez, valamint még több szén-dioxid-szennyezéshez vezet, ami tovább gyorsítja a felmelegedést.

Ugyanakkor a gyors felmelegedést nagyrészt a földhasználatunk okozza – a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és más felhasználási módok a globális nettó üvegházhatású gázkibocsátás ötödével-negyedével járulnak hozzá. Több földet használunk, mint valaha, és a népességnövekedés csak fokozni fogja a keresletet, hacsak nem tartjuk kordában, hogy mennyit fogyasztunk, beleértve az élelmiszereket is.

Földjeinket kétféleképpen használhatjuk úgy, hogy javítsunk állapotukon és termelékenységükön, és korlátozzuk a globális felmelegedésre gyakorolt hatásukat. Csökkenthetjük a földből származó kibocsátás mennyiségét, és felhasználhatjuk a földeket arra, hogy csökkentsük a légkörbe került szén-dioxid-szintet.

Fotó: Andre Dib/WWF-Brazil

Csak akkor tudjuk csökkenteni a kibocsátást, ha átalakítjuk az élelmiszer-rendszerünket.

Első lépésként csökkenteni kell az erdőirtást és a természetes élőhelyek átalakítását. A mezőgazdaság felelős az összes erdőirtás közel háromnegyedéért, de az erdők mellett más típusú tájakat is érint – az élelmiszer-termelésből eredő élőhelypusztulás több mint 50 százaléka gyepterületeken és szavannákon történik. A vállalkozások már tettek lépéseket azért, hogy az ellátási láncukból kiiktassák az erdőirtást és az erdőátalakítást, azonban sokkal gyorsabban és nagyobb léptékben kell cselekedniük, követve az Elszámoltathatósági Keret Kezdeményezés (Accountability Framework Initiative – AFI) elveit, meghatározásait és iránymutatásait. A kormányoknak eközben szigorúbb szakpolitikai intézkedéseket kell bevezetniük a természet védelme és az erdőátalakítás megállítása érdekében.

Másodszor, meg kell változtatnunk az étrendünket. Túl sok élelmiszerünk, a vörös hústól a rizsig hozzájárul a kibocsátás megnövekedett mennyiségéhez. Ráadásul a világ számos pontján többet fogyasztunk ezekből az élelmiszerekből, mint amennyi a táplálkozásunk szempontjából indokolt lenne. Ahhoz, hogy változást érjünk el, a táplálkozási szükségletek és az egészségi állapot javítása mellett a hivatalos iránymutatásoknak figyelembe kell venniük a különböző étrendek környezeti hatásait. Ahogy egyre több ország javítja az iránymutatásait, összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a végrehajtás előmozdítására a szabványok határozott népszerűsítésével, és a társadalom minél több csoportjának bevonásával. Közösen kell tennünk az emberiség és a bolygó egészségéért. Tekintsd meg a WWF hat egyszerű tanácsát a fenntartható étrendről, amelyek ahhoz adnak útmutatást, hogy a hőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tartásához hogyan szükséges változtatni élelmiszer-fogyasztási szokásainkon. A hatalom a mi tányérunkon van, és mindennapi döntéseinkkel mindannyian hozzájárulhatunk bolygónk megmentéséhez.

Harmadszor, csökkentenünk kell az élelmiszer veszteséget és a pazarlást. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül egyharmadát nem fogyasztjuk el. Az elpazarolt élelmiszer előállítása során keletkező kibocsátás teljesen felesleges, de ami rosszabb, hogy még több gáz szabadul fel, amikor az élelmiszer a hulladéklerakókban lebomlik. Az el nem fogyasztott élelmiszerek komposztálásra vagy állati takarmányozásra való felhasználása előnyös, de az igazi áttörés a lánc magasabb szintjén érhető el, ha a fogyasztói hulladék keletkezését eleve megelőzzük. A fogyasztókkal kapcsolatban álló vállalkozásoknak átlátható módon kell mérniük és csökkenteniük a hulladék mennyiségét, míg a kormányoknak olyan jogszabályokban kell gondolkodniuk, amelyek büntetik a pazarló gyakorlatokat.

Ami a földterületek légkörből történő szén-dioxid-elvonását illeti, javítani kell a mezőgazdasági talajok szénmegkötő képességén. Erre egy mód a mezőgazdasági biodiverz termelési rendszerek és agroökológiai gyakorlatok bevezetése a meglévő gazdaságokban és farmokon. Helyreállíthatjuk a leromlott minőségű talajokat, és megvédhetjük a gyepterületeket, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése mellett átalakításmentes élelmiszertermelésre használhatjuk azokat.

Fotó: James Baltz on Unsplash

A gyepterületeken történő fenntartható állattartás nemcsak a tájat őrzi meg és járul hozzá az élelmezésbiztonsághoz, hanem védi a talaj állapotát is, lehetővé téve a talaj alatti hatékony és hosszú távú szénmegkötést. A vállalkozásoknak és a fogyasztóknak egyaránt követelniük kell az átalakításmentes, fenntartható módon előállított élelmiszereket, amelyek támogatják a jó minőségű talajokat. A kormányoknak nem szabad ösztönözniük a talajminőséget rontó és ezáltal további átalakításra ösztönző gazdálkodási eljárásokat.

Ahhoz, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást, egyrészt csökkentenünk kell a földhasználatból származó kibocsátásokat, másrészt jobban kell gazdálkodnunk a földterületekkel, hogy a szén-dioxidot kivonjuk a légkörből. Noha nyilvánvaló, hogy óriási szerepebe van ebben a folyamatban az élelmezési rendszernek, nem feledkezhetünk meg az energia-, a városi és az ipari rendszerekről sem, de a földhasználat átalakítását az energiafelhasználással azonos magas prioritásként kell kezelnünk. Ezzel erősíthetjük az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, javíthatjuk az élelmezésbiztonságot, és megvédhetjük a biológiai sokféleséget a következő generációk számára.

Joao Campari – globális vezető, WWF Élelmiszer Program

11 + 1 tipp a fenntartható grillezéshez

2022-01-09

A napsütéses nyári napokat szívesen töltjük a friss levegőn és a természetben, ráadásul vár ránk a megannyi szabadtéri szórakozási lehetőség. Ilyenkor szabadtéri összejöveteleket szervezünk a családdal és barátokkal, legyen szó akár egy jó hangulatú kertipartiról, piknikről vagy grillezésről. A nyári lakomázások során előfordulhat, hogy sok húst fogyasztunk, élelmiszer- és egyéb hulladékot termelünk.

Fotó: RODNAE Productions

Egy kutatás szerint több üvegházhatású gázt termelhetünk egy tipikus nyári grillezés alkalmával, mint egy kb. 128 kilométer hosszú autóút során*. A WWF összegyűjtött néhány egyszerű javaslatot, amivel elkerülhetjük ezt. Fogadd meg a következő tippjeinket, hogy fenntarthatóbb legyen az együtt töltött idő.

1. Kínálj húsmentes alternatívákat. Ízletes és egészséges alternatívák lehetnek a grillezett zöldségek, kiváltképp a gombák, sajtok, halfélék vagy a húshelyettesítő termékek. Válassz szezonális, helyi alapanyagokat. Kisebb a környezeti terhelésük, és még ízletesebbek is. Akkor is érdemes húshelyettesítő alternatívákat kínálni, ha hústermékeket szolgálsz fel, mert így vendégeid több opció közül választhatnak, változatosabb menüt állíthatnak össze, és összességében csökken az elfogyasztott hús mennyisége.
2. Ha húst szolgálsz fel, igyekezz bio- vagy szabadtartásban tenyésztett állatoktól származó hústermékeket választani. Vásárolj kevésbé keresett húsrészeket (ebben kérd a hentesed segítségét). Alapvető része a fenntartható húsfogyasztásnak, ha az egész állatot és nem csak bizonyos részeit fogyasztjuk el.
3. Kerüld az előre csomagolt és készételeket, mivel ezek általában több cukrot, sót és zsírt tartalmaznak, a műanyag csomagolásukat pedig nem lehet újrahasznosítani.
4. Készíts kis adagokat. Nagy adagokkal könnyen túlehetjük magunkat, ami azon kívül, hogy egészségtelen, rendkívüli módon terheli a környezetet.
5. Használd fel az ételmaradékokat. Gondold át, hogyan fogod tárolni az el nem fogyasztott ételeket, és tervezz előre. A vendégek számára készülhetsz (többször felhasználható) ételdobozokkal, de az is jó megoldás, ha lefagyasztod a megmaradt ételeket, és később fogyasztod el azokat.
6. Az ételek elkészítése időigényes, ezért közben rágcsával is szokás készülni. Figyelj arra, hogy csak egészséges, pálmaolajmentes rágcsákat szolgálj fel. A házi készítésű snackek mindig jobbak, mint az előre csomagoltak. Például szelj fel néhány szezonális zöldséget, ami remek opció előételnek is.
7. Ne használj eldobható tányérokat, poharakat és evőeszközöket. Ha italokat szolgálsz fel, ne használj egyszer használatos szívószálat, és kerüld az eldobható műanyag dekorációkat.
8. Műanyag palackos üdítőitalok helyett, kínálj csapvizet és frissen facsart gyümölcslevet.
9. Győződj meg róla, hogy felkészültél a szelektív hulladékgyűjtésre, és a vendégek számára rendelkezésre állnak megfelelő hulladéktárolók.
10. Vesd fel a vendégeidnek, hogy ne külön autókkal érkezzenek, hanem jöjjenek egy járművel többen.
11. Használj napelemes világítást sötétedés után, ami nem csak környezetbarátabb megoldás, de hangulatosabb is, és még a villanyszámládat is csökkentheted.

+1 Légy a változás motorja, és motiválj másokat is azáltal, hogy mesélsz nekik arról, miért döntöttél úgy, hogy változtatsz, és hogy miért fontos neked az, hogy fenntartható összejöveteleket szervezz.

* Brit tudósok által végzett kutatás, amelyet a Take a Bite Out of Climate Change című kiállításon mutattak be. A kutatásban hivatkozott 80 mérföld körülbelül 128 kilométernek felel meg.

Az élelmiszerek és az éghajlat közti kapcsolat

2022-01-08

Ugyan nyilvánvalónak tűnik, néha azonban mégis emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy az élelmiszerek is a természetből származnak. Tehát minden, amit elfogyasztunk, hatással van a bolygóra: kezdve azzal, hol termesztetették, hogyan csomagolták, és hogyan jut célba, egészen addig, hogyan főzik meg, és hova kerül az étkezés után (például a gyomrunkba, a szemétbe vagy a komposztba).

Ezen kérdések nagy része az éghajlatunkra is kihat. Erdőket (például az Amazonas-esőerdőt és a Gran Chacót), füves pusztákat (például az Okavango-deltát), szavannákat (például a Cerradót), mangroveerdőket és egyéb élőhelyeket pusztítanak el, hogy növényeket termeszthessenek vagy állatokat legeltethessenek. Ennek következtében egyrészt üvegházhatású gázok szabadulnak fel, másrészt pedig kevesebb lesz a fa, a növény és az egészséges talaj, amely szenet tárol. Az élelmiszerek szállításához szintén energiára és fosszilis üzemanyagokra van szükség. Ha állati fehérjéket fogyasztunk, számolnunk kell azzal is, hogy az állatoknak szintén enniük kell, vagyis még nagyobb területre lesz szükség, hogy takarmánynövényeket termesszünk – ráadásul az állatok egy része a böfögéssel metánt bocsát ki, amely szintén a mérgező üvegházhatású gázok közé tartozik. Arról nem beszélve, hogy ha hagyjuk az el nem fogyasztott élelmiszereket szeméttelepeken rohadni, akkor ezek – mind az ehető maradékok, mind pedig az ehetetlen héjak és hulladékok – lebomlás közben szenet és metánt bocsátanak ki.

Nulla alá kerülni

Mindezek a tényezők összeadódnak. A globális élelmiszer-ellátás felelős az ember által okozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás 25–35 százalékáért. Annak érdekében tehát, hogy az klímaválságra megoldást találhassunk, jelentősen változtatnunk kell a földterületek mezőgazdasági célú művelésén, valamint változtatnunk kell azon is, hogyan viszonyolunk az elfogyasztandó táplálékhoz – természetesen amellett, hogy áttérünk a megújuló energiaforrások használatára, és újragondoljuk a szállítási rendszereinket. Mivel pedig a Föld lakossága igen éhes és folyamatosan növekszik, mindezt nagyon gyorsan meg kell tennünk.

Fotó: Red Zeppelin/Unsplash

Szerencsére az élelmiszer-ellátási rendszerünk egyben a legnagyobb lehetőségünk is. A mezőgazdaságot újragondolhatjuk, hogy mind az éghajlat, mind pedig a természet számára a megoldás részét képezhesse. A gazdák és gazdálkodók klímatudatos módszerek segítségével elegendő élelmiszert tudnak termelni ahhoz, hogy mindenkinek jusson belőle – ezek közé tartozik például a takarónövények ültetése, a hatékony öntözőrendszerek kiválasztása, valamint a haszonállatok váltott legeltetése a füves területek és a talaj egészségének megőrzése érdekében. A vállalkozások együttműködhetnek a helyi közösségekkel és őslakosokkal, hogy megóvják az erdőket és más élőhelyeket, nehogy leromoljanak a termelés során.

A mezőgazdaság az egyetlen olyan ágazat, amelynek van lehetősége nulla alá kerülni, vagyis elérheti a negatív kibocsátási szintet, mivel a talajrehabilitációnak és az erdők visszatelepítésének köszönhetően képesek vagyunk szenet kivonni a légkörből. A természetes élőhelyek és az ellenálló gazdálkodási rendszerek szintén segítenek abban, hogy szembe tudjunk nézni az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel és az egyéb globális kihívásokkal, például az élelmezésbiztonság kérdésével.

Én hogyan segíthetek?

Mivel mindnyájan eszünk, ezért mindnyájan hozzájárulhatunk a megoldáshoz is. Íme, néhány ötlet arra, hogy te mit tehetsz:

Dönts az egészséges és változatos táplálkozás mellett, és igyekezz kerülni a túlzottan feldolgozott és előre csomagolt élelmiszereket!

Pénzeddel és választásoddal támogasd a fenntarthatóbb gazdálkodásból származó, illetve a fenntartható módon előállított termékeket!

• Akár vásárlásról, akár fogyasztásról van szó, ne ess túlzásokba!
• Csökkentsd a konyhai és egyéb hulladékok mennyiségét, és támogasd azokat a barátaidat, vállalatokat és vendéglátóegységeket, amelyek csatlakoztak a jó ügyért való küzdelemhez!
• Amit nem tudsz megmenteni vagy újra felhasználni, azt komposztáld!
• Tudj meg többet arról, honnan szerzed be az élelmiszereket: ismerd meg a gazdákat és gazdálkodókat, és válassz olyan márkákat, amelyek számára fontos az ellátási lánc átláthatósága, és amelyek fenntartható módon termelőkkel dolgoznak együtt.

Fotó: Nadine Primeau/Unsplash

Habár napról napra egyre több az új technológia és az innovatív ötlet, valamint az alternatív élelmezési lehetőségek száma is egyre nő, nem létezik egyetlen, univerzális csodaszer. Minden lehetőséget meg kell fontolnunk, hiszen az egész rendszeren belül szükségünk van együttműködésre és innovációra.

Apró lépések az élelmiszer-pazarlás csökkentésére

2022-01-07

Manapság az összes megtermelt élelmiszer 40 százalékát nem fogyasztjuk el, ami 1 milliárd tonnával több (1,1 milliárd tonna), mint ahogy korábban gondolták – derül ki a „Driven to waste” jelentésből, amelyet a WWF és a Tesco közösen készített. A jelentés becslése alapján évente mintegy 2,5 milliárd tonna élelmiszer megy kárba, ami az emberek által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős.

Korábban is tudtuk, hogy az élelmiszeriparban rengeteg a pazarlás. A jelentésből azonban kiderül, hogy a hulladékáramok egyik leginkább figyelmen kívül hagyott láncszemét a mezőgazdasági termelők jelentik. De természetesen a saját konyhánkról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen itt azonnali változtatásokra van lehetőségünk.

Fotó: Elizabeth Dalziel/WWF-UK

A WWF által javasolt néhány egyszerű lépésen keresztül szeretnénk kedvet csinálni ahhoz, hogy saját otthonodban te is szembe tudj szállni a pazarlással.

Hosszabbítsd meg az alapanyagok felhasználhatósági idejét. Bizonyos zöldségeket, például a salátát, újra életre lehet kelteni, ha rövid ideig hideg vízbe áztatod. Elkezdett megbarnulni a banán? Hámozd meg, és tedd be a fagyasztóba; később jól jön majd akár sütéshez, akár turmix készítéséhez. A szétfőtt maradékok, fonnyadt vagy csúf zöldségek és gyümölcsök pedig mind tökéletes alapanyagai az ízletes leveseknek vagy egytálételeknek.

A lejárati dátum kérdését bízd az érzékszerveidre. A legtöbb – mind a friss, mind a tartós – élelmiszer sokkal hosszabb ideig fogyasztható, mint gondolnánk. A lejárati dátumnak sok esetben semmi köze sincs a biztonsághoz: a lejárat után – élelmiszertől függően – még napokig, hetekig vagy akár hónapokig fogyasztható a termék, hiába szerepel rajta, hogy „minőségét megőrzi....” . A „fogyasztható” felirattal ellátott élelmiszerekkel célszerű kicsit óvatosabban bánni, de a legtöbb esetben érdemes az érzékszerveinkre bízni a döntést annak megítélésben, hogy jó-e még egy adott étel. Akár a Foodkeeper App segítségével is tájékozódhatsz az élelmiszerek frissességéről és tárolási lehetőségeiről.

Vigyázz, kész, fagyassz! Szinte bármit le lehet fagyasztani: tojást, húst, szószokat – mindegy, hogy csak most vásároltad-e meg, vagy már meg is főzted. Az edényeket jól zárd le, és hagyj egy kis helyet a folyadéknak. Az élelmiszereket adagokban fagyaszd le, hogy könnyebben hozzá tudj férni a későbbiekben, és írd rá a csomagolásra a dátumot, valamint hogy mi van a dobozban, nehogy elfelejtsd, mit is tettél el. Ugyan mindez kicsit több munkát jelent, a fagyasztásnak köszönhetően mégis rengeteg időt takaríthatsz majd meg a főzésnél, előkészítésnél, sőt, még a vásárlásnál is. Ráadásul, ha mindent felhasználsz, amit megveszel, akkor azzal még spórolsz is.

Fotó: Elizabeth Dalziel/WWF-UK

Ha tudod, oszd meg másokkal is, amid van. Látjuk, hogy az emberek igyekeznek közösen hozzájárulni a változáshoz. Természetesen mindenkinek csak azt kellene megvennie, amire valóban szüksége van. Lehetsz azonban kreatív, például megoszthatsz recepteket barátokkal, családtagokkal és idegenekkel, hogy biztosan ne pazarolj el semmit sem. Ha pedig maradt felesleges élelmiszered, kérdezz meg másokat, nincs-e rá szükségük, vagy adományozd egy élelmiszerbanknak. Így gondoskodhatunk azokról, akik a környezetünkben élnek.

Légy kíváncsi természetű. Számos környezeti probléma hátterében az élelmiszerek kérdése áll. Ha viszont megváltoztatjuk az étkezésünket, azzal az élelmiszeri-ellátás környezetre gyakorolt hatását is befolyásolhatjuk. Tudj meg minél többet arról, hogyan vásárolhatsz okosabban, és hogyan táplálkozhatsz fenntarthatóbban, hogy ezáltal segíthess megvédeni a természetet - kattints ide!

4 példa arra, hogyan befolyásolja az élelmiszer-választásunk a vadvilágot

2022-01-06

Minden, amit megeszünk, hatással van bolygónkra és az állatvilágra, akikkel osztozunk rajta. Csak az elmúlt 40 évben 60%-kal csökkentek az emlősök, madarak, kétéltűek, hüllők és halak populációi. Az élelmiszertermelés jelentősen hozzájárult a biológiai sokféleség ilyen drasztikus csökkenéséhez.

Ezért dolgozik a WWF világszerte egy fenntarthatóbb élelmiszerellátás kiépítésén. A fogyasztók és az élelmiszergyártók közös felelőssége, hogy úgy táplálkozzunk, hogy közben megőrizzük azokat az élőhelyeket és természeti erőforrásokat, amelyek szükségesek a vadvilágnak ahhoz, hogy fennmaradjon.

Ehhez meg kell értenünk, hogyan hat étrendünk az állatokra. Tudj meg többet arról, hogyan hat az élelmiszer-termelés a különböző fajokra, és tájékozódj arról, hogyan válhatsz tudatosabb vásárlóvá, és hogyan táplálkozhatsz fenntarthatóbb módon, amivel te is tehetsz védelmükért.

1. Csimpánzok és a csokoládészelet

Elefántcsontpart a világ legnagyobb kakaótermelő országa és a nyugat-afrikai csimpánzok egyik utolsó megmaradt otthona. Bár az országban számos nemzeti park biztosít védelmet emberszabású rokonainknak, az erdőket még mindig illegálisan irtják a kakaótermelés miatt. Az így termelt kakaóból pedig akár az itthon fogyasztott csokoládéba is kerülhet. Szerencsére vannak olyan tanúsítási programok, mint a Rainforest Alliance, amelyek biztosítják csokoládé szerelmeseit arról, hogy kedvenc nyalánkságukhoz a kakaót úgy termelik, hogy közben védik az erdőket, azok vadon élő lakóit, és magukat a termelőket is.

Fotó: Karine Aigner/ WWF-US

2. Elefántok és rágcsálnivalók

Köztudott, hogy a szumátrai elefántok karizmatikus és legendás állatok. A fenntarthatatlan és illegális pálmaolaj-termelés az indonéz Szumátra szigetén viszont arra kényszeríti őket, hogy elhagyják erdei otthonukat. A pálmaolaj megtalálható a szupermarketek polcain található termékek mintegy felében, beleértve számos feldolgozott élelmiszert, mint a csokoládé, chips, sütemények, gabonapelyhek vagy az instant tészta.

A fogyasztóknak, akik felelősségteljesen előállított pálmaolajat tartalmazó termékeket keresnek, érdemes figyelniük a Certified Sustainable Palm Oil címkét. A címke annyit jelent, hogy a pálmaolaj előállítása során védik az elefántokat, orangutánokat, orrszarvúkat, tigriseket és az élőhelyeiket. Bár a tanúsítványok folyamatosan felülvizsgálatra és módosításokra szorulnak, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi elvárásoknak, továbbra is biztos alternatívát kínálnak.

Fotó: naturepl.com/ Klein & Hubert/WWF

3. Tigrisek és a pesto

A pesto íze olyan karakteres, mint a színe, amitől igazi ínyencségnek számít. Noha a bazsalikom a fő hozzávaló, mégis a fenyőmag adja a krémes textúráját és a különleges ízét. De honnan is származik a fenyőmag? Sok fenyőmag az orosz Távol-Kelet és Kelet-Kína fenyőiről származik, azokból az erdőkből, ahol a veszélyeztetett amuri tigrisek is élnek. Ezek az állatok szarvassal és vaddisznóval táplálkoznak, amelyek fenyőmagot esznek. Éppen ezért működik együtt a WWF a helyi lakossággal és vállalatokkal, hogy az erdők és a fenyőmag termés fennmaradjon a helyi közösségek és a tigrisek javát szolgálva.

Fotó: Shutterstock/Evegniyqw/WWF

4. Makik és a vaníliafagylalt

A vaníliát gyakran unalmas íznek tekintik, holott egy olyan klasszikus ízről van szó, amely a mai napig az egyik legkedveltebb. De mi is pontosan a vanília és honnan származik?

Lehet, hogy elsőre kicsit meglepő, de a vanília az orchideák gyümölcse, és Madagaszkár számít a világ legnagyobb termesztőjének. Madagaszkár ad otthont a világ egyedülálló őshonos maki-populációinak is, a selymes szifakáktól a gyűrűsfarkú makikig. És bár a mezőgazdaság veszélyezteti az élőhelyüket, friss tanulmányok azt mutatják, hogy a fenntarthatóan kialakított és kezelt vaníliaültetvények támogathatják a makikat, és egyesíthetik az egymástól elválasztott természetes élőhelyeket. A cél elérésének érdekében a WWF együttműködik mezőgazdasági termelőkkel és fűszerkereskedelmi cégekkel, hogy fenntarthatóbb módszereket találjanak a vanília előállítására, és egyben megvédhessék ezeket a kis csintalan főemlősöket.

Fotó: Renee Turgeon

7 dolog, amit a pálmaolajról tudni kell

2022-01-05

A WWF pálmaolaj-értékelése szerint még mindig számos olyan élelmiszert fogyasztunk, ami hozzájárul az erdőirtáshoz. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

1. MI AZ A PÁLMAOLAJ?

A pálmaolaj növényi olaj, amely az olajpálmafák terméséből származik, tudományos neve Elaeis guineensis. Kétféle olajat lehet előállítani az olajpálma terméséből; nyers pálmaolajat a húsos gyümölcs kipréselésével, pálmamagolajat pedig a mag, vagyis a gyümölcs közepén lévő mag összezúzásával. Az olajpálmafák Afrikában őshonosak, de alig több mint 100 évvel ezelőtt dísznövényként eljutottak Délkelet-Ázsiába. Jelenleg Indonézia és Malajzia adja a globális kínálat több mint 85%-át, de további 42 ország is termel pálmaolajat.

Fotó: James Morgan/WWF-International

2. MILYEN TERMÉKEKBEN TALÁLHATÓ PÁLMAOLAJ?

A pálmaolaj szinte mindenben fellelhető - a szupermarketekben található csomagolt termékek közel 50%-ában, a pizzától kezdve a fánkokon és a csokoládén át a dezodorokig, samponokig, fogkrémekig és rúzsokig. A világ számos részén állati takarmányként és bioüzemanyagként is használják.

3. MIÉRT VAN JELEN MINDENHOL A PÁLMAOLAJ?

A pálmaolaj egy rendkívül sokoldalúan felhasználható olajfajta, számos tulajdonsága tartjákfunkciója miatt rendkívül hasznosnak tartják, ezért terjedt el világszerte. Szobahőmérsékleten félig szilárd, ezáltal kenhetővé teszi a kenőcsöket; ellenáll az oxidációnak, így a pálmaolajat tartalmazó termékek hosszabb ideig állnak el; magas hőmérsékleten stabil, ami megadja a sült termékek roppanós és ropogós textúráját; továbbá szagtalan és színtelen, így nem változtatja meg az élelmiszerek megjelenését vagy illatát. Az ázsiai és afrikai országokban a pálmaolajat széles körben használják étolajként, ahogyan nálunk a napraforgó- vagy az olívaolajat.

4. MI A PROBLÉMA A PÁLMAOLAJJAL?

A pálmaolaj jelentős szerepet játszott és játszik a világ egyes, biológiai szempontból legváltozatosabb erdőinek kiirtásában, elpusztítva az olyan, mára már veszélyeztetett fajok élőhelyét, mint az orangután, a törpeelefánt és a szumátrai orrszarvú. Az erdők pusztítása és a szénben gazdag tőzegtalajok átalakítása több millió tonna üvegházhatású gázt juttat a légkörbe, amivel hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A munkások továbbra is áldozatai a kizsákmányolásnak, és a gyerekmunka sem szűnt meg. Ezek olyan súlyos problémák, amelyekkel az egész pálmaolajágazatnak foglalkoznia kell, és amelyeknek véget kell vetni.

Fotó: Chris J Ratcliffe/WWF-UK

5. MILYEN MEGOLDÁSOK VANNAK?

A pálmaolaj fenntarthatóbb módon is előállítható, amellyel változtathatunk az eddigi rossz gyakorlaton. A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal ( RSPO) 2004-ben alakult válaszul a pálmaolaj környezetre és társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatos növekvő aggodalmakra. Az RSPO olyan termelési szabványrendszerrel rendelkezik, amely meghatározza a pálmaolaj előállításának és beszerzésének legjobb gyakorlatait, és amelyet a globális iparág nagy része támogat. Amellett, hogy a WWF vállalja, hogy RSPO tanúsítvánnyal rendelkező pálmaolajat vásárol és használ világszerte, arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a pálmaolaj felhasználása és beszerzése során legyenek átláthatók, ezáltal biztosítva, hogy ellenőrzött forrásoktól vásárolnak, valamint hogy fektessenek be és támogassák a kistermelői programokat és a fenntartható tájgazdálkodási kezdeményezéseket. Csak mindezek segítségével kezdhetjük el felgyorsítani a fenntartható pálmaolajiparra való átállást.

Fotó: WWF/Carolyn Lim

6. MIÉRT NEM TÉRÜNK ÁT EGYSZERŰEN MÁS NÖVÉNYI OLAJRA?

Az olajpálma hihetetlenül hatékony növény, több olajat termel területenként, mint bármely más egyenértékű olajnövény. Világviszonylatban a pálmaolaj a világ növényolaj-szükségletének 35%-át fedezi a földterület mindössze 10%-án. Ahhoz, hogy ugyanannyi alternatív olajat, például szója- vagy kókuszolajat állítsunk elő, 4-10-szer több földterületre lenne szükségünk, ami a problémát a világ más területeire helyezné át, és más élőhelyeket és fajokat fenyegetne. Ráadásul a pálmaolaj fontos termény a feltörekvő gazdaságok GDP-je szempontjából, és több millió kisbirtokos mezőgazdasági termelő megélhetése függ a termelésétől. A pálmaolaj bojkottálása nem nyújt mindig megoldást, ellenben előremutató, ha több intézkedést követelünk a problémák orvoslására, többet teszünk és gyorsabban cselekszünk.

7. BÍZHATOK AZ RSPO TANÚSÍTOTT TERMÉKEKBEN?

Az RSPO a pálmaolaj fenntarthatóbb termelésére vonatkozó legnagyobb, független, harmadik féltől származó szabványt képviseli. A tanúsított pálmaolaj védi a környezetet és azokat a helyi közösségeket, amelyek megélhetése függ tőle, így a pálmaolaj továbbra is kulcsszerepet játszhat az élelmezésbiztonságban. Más szervezetekkel együtt aktív szerepet játszunk az RSPO-szabvány befolyásolásában és alakításában annak érdekében, hogy az még több védelmet biztosítson az emberek és a bolygó számára. 2018 novemberében szigorították az RSPO-szabványt, ami most már olyan alapvető eszköz, amely segíthet a vállalatoknak abban, hogy teljesítsék az erdőirtástól, tőzegtermeléstől, kizsákmányolástól és tűzhasználattól mentes pálmaolajra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat.

MIT TEHETEK ÉN?

Ellenőrizzük az általunk vásárolt termékek összetevőit, és hagyjuk el a pálmaolajat tartalmazó termékeket, vagy keressük a kifejezetten az RSPO által megjelölt fenntartható árucikkeket.

Nézd meg a WWF új pálmaolaj-értékelését, hogy megtudd, kedvenc márkáid és kiskereskedőid elkötelezettek-e az erdőirtástól és természetpusztítástól mentes, fenntartható pálmaolaj mellett.

Négy tipp az élelmiszerek környezetbarát tárolására

2022-01-04

Ha figyelembe vesszük, hogy mennyi élelmiszert fogyasztunk hetente, havonta és évente, nem meglepő, hogy sok ételmaradékunk marad. Nem könnyű felvenni a kesztyűt az élelmiszerpazarlással szemben, de ha a tökéletességre való törekvés helyett inkább arra koncentrálnánk, hogy fokozatosan, de egyre jobbak legyünk benne, könnyebb lenne finomhangolni mindennapi szokásainkat egy fenntarthatóbb életmód érdekében.

Segítségül összeállítottunk egy listát négy fontos tárolóeszközről, amelyek segítik az élelmiszerpazarlás elleni harc újoncait abban, hogy frissen tartsák az ételeket, pénzt spóroljanak, és megelőzzék az élelmiszerpazarlást:

1. Szilikonos zacskók

Ha alternatívát keresel a zárható műanyag zacskókra, használd az ugyanolyan jó minőségű, újrahasznosítható szilikonos zacskókat, amelyek kevésbé terhelik a környezetet. Vékonyak és kompaktak, elférnek a hűtőszekrényed zegzugaiban, és többféle kiszerelésben kaphatók, például kétliteres vagy zsebnagyságú méretben.

Fotó: Fotó: Shutterstock

2. Méhviaszos csomagolóanyag

Ha méhviasszal itatjuk át a pamutlapokat, megkapjuk a műanyag fóliák rugalmas és biológiailag lebomló alternatíváját. A méhviaszos csomagolóanyagok különböző méretekben kaphatók, ráadásul számos klassz minta közül választhatsz. Könnyen felveszik a tálak, üvegek és száraz élelmiszerek formáját, és hideg vízben gyorsan tisztíthatók.

Fotó: Rika Cossey/Pixabay

3. Szilikonfedelek

Ha olyan légmentes tárolásra vágysz, amivel napokig frissen tarthatod az élelmiszereket, használj szilikonfedeleket! Rugalmas kialakításuknak köszönhetően ráhúzhatók a konyhádban lévő ételtartókra, az edényektől egészen a sütőformákig. Mosogatógéppel, sütővel és mikrohullámú sütővel is kompatibilisek.

Fotó: Shutterstock

4. Szilikonos élelmiszerfedelek

Ha a receptedhez csak fél citromot kell felhasználnod, a szilikonos élelmiszerfedelek jelentik majd a megoldást. A színes fedelek szorosan rátapadnak a félbe vágott almára vagy hagymára, így többé nem kell veszni hagynod ezeket a hozzávalókat.

Tányéron a megoldás

2022-01-03

Mindnyájan szeretnénk jobbá tenni a világot. De vajon mennyit érhet el egyetlen ember valójában? Tényleg meg lehet állítani az amazonasi esőerdők kiirtását? Megállítható a sarki jégsapkák olvadása? Vagy meg lehet menteni a tigriseket és orángutánokat, még mielőtt kihalnának? A rövid válasz: igen! Ráadásul mindez nem is olyan nehéz, mint gondolnánk. Első lépésként válogassuk meg bölcsen, mi kerüljön a tányérunkra. Ezzel érhetjük ugyanis el a legnagyobb hatást, ezzel járulhatunk leginkább hozzá ahhoz, hogy Földünk jobb hely legyen – és ennek akár már ma is nekiállhatunk.

Hogyan kapcsolódnak az élelmiszerek az erdőirtáshoz, az éghajlatváltozáshoz és a vadvilághoz?

Számos tanulmányban, többek között a 2020-as Élő Bolygó Jelentésben is kimutatták, hogy Földünk egyre romló egészségi állapotáért leginkább az élelmiszer-előállítási és -fogyasztási szokásaink felelősek. Vannak azonban jó hírek is, ugyanis egyre több kutatás jut arra a következtetésre, hogy (1) még mindig van elegendő időnk, hogy megváltoztassuk a jövőt, és helyreállítsuk a természetet; hogy (2) manapság már léteznek olyan megoldások, amelyekkel mindenki csak nyerhet, vagyis az emberek és a bolygó számára egyaránt előnyösek; valamint hogy (3) igenis számít, mit eszünk.

Fotó: Elizabeth Dalziel/WWF-UK

Utóbbi ráadásul nem is keveset. A biológiai sokféleség a szárazföldön és a vizekben is jelentősen csökkent: a szárazföldi élővilág esetében a csökkenés 70 százalékának, a vízi élővilág kapcsán pedig a csökkenés 50 százalékának hátterében az élelmiszer-ellátás áll. Ez felelős továbbá az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának mintegy 25 százalékáért, valamint a globális erdőírtás 80 százalékáért. Az étkezéssel kapcsolatos döntéseink ráadásul nemcsak a Földet károsítják, hanem a saját egészségünket is. Az egészségtelen táplálkozás nagyobb megbetegedési és halálozási kockázattal jár, mint a nem biztonságos szex, valamint az alkohol-, drog- és dohányfogyasztás együttesen.

Tányéron a megoldás

A Bending the Curve: The Restorative Power of Planet-Based Diets című kiadványban megmutatjuk, hogy a növényi alapú táplálkozás (amely az emberek egészsége szempontjából igen előnyös, környezeti hatása pedig kifejezetten alacsony) nemcsak csökkentheti a környezetre és az egészségünkre gyakorolt káros hatásokat, hanem helyreállító jellege is lehet, vagyis ezzel mindenki csak nyerhet. Ezeknek a sokszínű és rugalmas táplálkozási mintáknak a segítségével hozzájárulhatunk a természet regenerálódásához, hiszen csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, megállítjuk az erdőírtást, és megmentjük a vadvilágot.

https://www.youtube.com/watch?v=fiMOh0DEUSg

Egyesek talán amellett érvelnek, hogy a természet elpusztításának katasztrofális hatásait hangsúlyozni felesleges pánikkeltés, hiszen az emberiség még sosem volt ennyire egészséges, és sosem bővelkedett ennyire táplálékban, arról nem beszélve, hogy mindig is a természetes erőforrások felhasználása által fejlődött tovább, ami mindig pozitív hatással bírt, fajunknak pedig kifejezetten szüksége volt erre a boldoguláshoz.

Ez az érvelés azonban alapjaiban hibás. Habár a múlt mezőgazdasági forradalmainak köszönhetően több embernek jut ennivaló, a „zöld forradalom” óta gyorsan növekvő termelékenységnek köszönhetően pedig javult az emberek egészsége, környezetünk mindezért nagy árat fizetett. Jelenleg a globális élelmiszertermelés olyan gyakorlatokon nyugszik, amelyek meghaladják bolygónk tűrőképességének határait: veszélyes vizekre eveztünk, a jövő pedig bizonytalan. Az élelmiszeripari termelékenység növelése eddig lehetővé tette, hogy ne kelljen szembenéznünk a romló környezetből fakadó következményekkel – ez az időbeli előny azonban elfedte a válságban lévő bolygónk lappangó tüneteit, miközben abba a hitbe ringatott minket, hogy a Föld erőforrásainak kizsákmányolását a végtelenségig folytathatjuk. Távol álljon tőlünk, hogy vészmadár módjára károgjunk, de ma már vitathatatlan tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy nem menekülhetünk tovább múltbeli cselekedeteink következményei elől.

Ha viszont a bizonyítékok egyértelműen amellett szólnak, hogy helyreállíthatjuk a bolygót, miközben az emberiségnek sem kell éheznie, akkor mégis miért nem tesszük meg? Három okból. Először is, a tudomány csak nemrég jutott el arra a szintre, hogy segítségével teljes mértékben megérthessük az élelmiszerellátás globális hatásait. Másodszor, magát a problémát még fel kell bontanunk részleteire, hogy minden ország megértse, milyen szerepet játszik ebben a globális kirakósban, amelynek eredményeként olyan élelmiszerellátást tudunk teremteni, amely jóllakatja az embereket anélkül, hogy tönkre tenné a bolygót. Harmadszor pedig az emberiség még sosem alakította át az élelmiszerellátását ilyen radikálisan, illetve ekkora mértékben vagy sebességgel. A feladat hatalmas mérete megbéníthatja az embereket és a szakpolitikák kidolgozóit, aminek következtében elmaradnak a szükséges lépések.

Fotó: Kelly Sillaste/Getty Images/WWF

Ezzel az új tanulmánnyal szeretnénk hozzájárulni a fenti akadályok leküzdéséhez, hogy konkrét, gyakorlati lépéseket lehessen tenni. Munkánkban megvizsgáltuk, hogy a különböző táplálkozási mintázatok hogyan hathatnak a környezetre és az emberek egészségére a világ mintegy 150 országában. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a táplálkozási szokások megváltoztatása eltérő hatással lesz a különböző országokra. Egyesek országoknak csökkenteniük kell az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, másoknak pedig adott esetben növelniük kell azt. Egyes helyeken csökkenni fog az üvegházhatású gázok kibocsátása, máshol viszont nőni. Bizonyos országoknak radikálisan át kell alakítaniuk a jelenlegi táplálkozási mintáikat, míg másoknak ragaszkodniuk kell a hagyományos étkezési szokásaikhoz ahelyett, hogy követnék a nyugati világban látott mintákat. Mindegyik országra igaz azonban, hogy ambiciózusabb célokat kell kitűzniük nemzeti táplálkozási ajánlásaiban, az étrend átalakítását célzó intézkedéseket pedig a szakpolitikai kereteibe is be kell emelniük.

A jelentés mellett összeállítottunk egy interaktív kalkulátort, amely 13 élelmiszercsoport alapján személyre szabottan felvázolja a felhasználóknak étkezési szokásaik hatását, így rugalmasabban tudják mérlegelni, hogyan módosítsák étrendjüket. Ezzel az információgyűjteménnyel szeretnénk az országok döntéshozóit segíteni, hogy ambiciózus nemzeti táplálkozási terveket dolgozzanak ki az emberek egészségének javítása és a környezeti hatások csökkentése érdekében.

Az elmúlt két év sok szempontból rettenetes volt, a koronavírus-járványtól kezdve egészen a tűzvészekig, amelyek az Északi-sarkvidéktől az Amazonas-esőerdőkig mindenhol hatalmas pusztítást végeztek. Ez az időszak azonban azt is megmutatta, hogy igenis jobbá tehetjük a világot. Ennek kulcsa pedig a táplálkozási szokások megváltoztatásában rejlik, így mindnyájan hozzájárulhatunk ahhoz, hogy olyan jövőt alkossuk, amilyet szeretnénk. A megoldást tányéron kínáljuk – úgyhogy törekedj te is arra, hogy tányérodat bolygóbarát élelmiszerekkel pakold meg, és csatlakozz hozzánk, hogy globális mozgalommá válva közösen aknázhassuk ki a növényialapú étrendekben rejlő lehetőségeket. A szavak ideje lejárt. Fel kell tűrnünk az ingujjunkat, és neki kell látnunk a tényleges munkának.

Írta: Brent Loken, a WWF vezető tudósa globális táplálkozási kérdésekben

Tervezd meg tudatosan az ünnepi menüt!

2021-12-18

Világszinten és Magyarországon is túl sok élelmiszert dobunk a kukába, amivel nem csupán az értékes ételeket pazaroljuk el, hanem rengeteg energiát is elvesztegetünk. Itt az ideje, hogy mindannyian tudatosabb fogyasztókká váljunk ezen a téren is, amit akár a karácsonyi menü megtervezésével is elkezdhetünk.

A helyes táplálkozás ugyanis nem csak azt jelenti, hogy mennyire étkezünk egészségesen, hanem hogy mennyire terheljük azzal a Föld véges erőforrásait – hiszen egy átlag magyar ökológiai lábnyomának egyharmadát az élelmiszer-fogyasztása teszi ki.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának élelmiszer-pazarlásról szóló jelentése szerint 2019-ben világszinten körülbelül 931 millió tonna élelmiszert dobtunk ki – ez 17%-a a globálisan előállított összes élelmiszernek –, és ennek 61%-a a háztartások által elpazarolt étel. Ezzel nemcsak az a probléma, hogy az élelmiszer feleslegesen kerül a kukába, hanem rengeteg erőforrást, energiát is elpazarolunk, ami a klímaváltozáshoz is hozzájárul.

Fotó: Jeremy Kyejo/Pixabay

Így bánnak a magyarok az élelmiszerrel

A Nébih adatai szerint hazánkban fejenként évi 65 kg élelmiszer-hulladék keletkezik, aminek a fele tudatos fogyasztóként elkerülhető lenne. A WWF Magyarország Budapest Bank támogatásával 2020-ban végzett reprezentatív kutatásában résztvevők több mint 40%-a vallja, hogy havonta legalább 1 kilogrammnyi ételt dob ki – főként tejtermékeket, pékárukat és zöldséget, gyümölcsöt. A felmérésből az is kiderül, hogy 77%-uknál azért kerül a kukába az étel, mert az megromlik, míg 33%-uk megfeledkezik róla, 19%-uk a szükségesnél nagyobb adagot készít, 13%-uknak pedig egyszerűen nem ízlik az adott étel.

Így csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlásunkat

A fenntartható táplálkozáshoz vezető úton haladva fontos, hogy csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyire ténylegesen szükségünk van, hogy ne növeljük az egyébként is hatalmas élelmiszer-hulladékot. Erre a karácsony közeledtével még inkább érdemes odafigyelni. Ilyenkor hajlamosak vagyunk az ünnepre hivatkozva elfeledkezni a mértékletességről.

Egy másik fő szempont az élelmiszerek aránya az asztalon, ugyanis az egyes élelmiszerfajták különböző mértékben terhelik környezetünket. A közvetlenül a növénytermesztésből származó élelmiszerek lábnyoma jóval kisebb, mint a hús- és tejtermékeké. 1 kg marhahús előállításához például átlagosan 15500 liter vízre van szükség, és ehhez még hozzáadódnak a marhahús-előállítás hatalmas ökológiai lábnyomának egyéb elemei, mint például a közvetlen és közvetett földhasználat vagy a feldolgozás, szállítás és tárolás egyéb erőforrásigényei.

Fotó: Elizabeth Dalziel/WWF-UK

Ha csökkenteni tudnánk a húsfogyasztásunkon, nemcsak a mezőgazdaság közvetlen kibocsátását tudnánk mérsékelni, de a művelésből kivont területet vissza tudná hódítani a természet. Ezáltal növekedhetne a biológiai sokféleség, ráadásul a szén-dioxid megkötésével a klímaváltozás mérsékeléséhez is hozzájárulnánk.

Az is lényeges szempont, hogy honnan származik az adott alapanyag – amiből csak lehet, érdemes a helyi élelmiszert választani. Egy helyi halastóból származó ponty ökolábnyoma például jóval kisebb, mint az argentin partokról származó hekké – utóbbi 1 kg-ra vetített lábnyoma még a sertéshúsét is meghaladhatja. Ezért próbáljunk meg a hazai vizekben is megtalálható halakat, például pontyot, harcsát, keszeget vásárolni. A karácsonyi menünk is alapulhat szezonális, helyi élelmiszereken, és a bevásárlólista összeállításakor ne felejtsük el: a kevesebb néha több.

Fotó: Steve Cukrov Photography, Creative Market

Házi praktikákkal a pazarlás csökkentéséért

Jegyezzük fel jól látható helyre, hogy a hűtőnkben található ételek közül minek mikor jár le a szavatossága, így tudjuk, hogy mit kell a leghamarabb elfogyasztani. Az se mindegy, hogy a csomagoláson a szavatosságot hogyan jelölik: ha azt látjuk, hogy egy bizonyos ideig „fogyasztható”, akkor a lejárat után tényleg nem ajánlott megenni, viszont ha a „minőségét megőrzi” kifejezést olvassuk, akkor még előfordulhat, hogy fogyasztható. Vizsgáljuk meg, és ha színében, illatában, ízében nem tapasztalunk romlásra utaló jeleket, akkor nyugodtan együk vagy igyuk meg!

Házi tartósító praktikák is bőven akadnak a fogyaszthatóság meghosszabbítására. Ha például rendszeresen megpenészedik a kenyerünk, vagy egymás után harmadszor nem szívesen esszük a nagy mennyiségben elkészített ünnepi töltött káposztát, akkor fagyasszuk le – így akár hetek múlva is elővehetjük. Szintén jó módszer a tartósításra a befőzés és a fermentálás – ez utóbbival egészséges, számunkra hasznos baktériumokkal teli savanyúságokat vagy fermentált italokat kapunk, amik szintén sokáig elállnak. Ha pedig már egyáltalán nem fogyasztható az étel, akkor használjunk saját vagy közösségi komposztálót. Ebben van is hova fejlődnünk: a kutatás szerint csupán 25%-unk elkötelezett a rendszeres komposztálás mellett.